Medal of Honor: Airborne cikk

Egy kis spontán véleményalkotás a 2007-es EA játékról, a 3. Medal of Honor-ról, telepítésének körülményeiről, játékmenetéről.

Hogy miért is fogok beszélni a telepítésről? Mert kiborított, és szerintem nem csak velem történt ez meg. Amikor megkaptam a játékot egyből raktam be a meghajtómba, viszont a számítógépen újraindult abban a pillanatban, ahogy betöltötte a CD-t. Mondom mi a fene? Elindítom újból, megint telepíteném, de megint ugyanez történik. Még párszor megpróbáltam, egyre idegesebb állapotban de nem működik. A végén már inkább hagytam a fenébe. Majd pár hónappal később megint elővettem, hátha valami megjavította. És láss csodát: nem indult újra a gépem. Ekkor eléggél nagy öröm lett urrá rajtam, egészen addig a pillanatig, amikor a PhysX telepítéséhez nem ért. Itt folyamatosan véget ért a telepítés. Na mondom kedves Medal of Honor: Airborne én itt befejeztem, nem bírom ezt tovább. Később kicsit utánaolvastam interneten ennek a problémáknak, és láttam hogy nem csak én járok ebben a cipőben. Szerencsére találtam megoldást, így végre sikeresen kipróbálhattam a játékot.

Ezek után viszont hatalmas pozitív meglepetés ért a játékkal kapcsolatban. Olvastam róla neten hideget meleget, de az én véleményem is az, hogy ez a játék új színt vitt a II. világháborús FPS-ekbe, és örülök, hogy ennyit szenvedtem vele, mert megérte. Kezdjük mindjárt azzal, hogy a játék iszonyatosan jól néz ki. Elméletileg az Unreal Engine 3-at használja, viszont ez kétségbevonható, hiszen hiányzik a játék elejéről a logójuk. Gyönyörűen lettek kidolgozva a városok, az emberek is baromira jól néznek ki, és úgy minden nagyon szép. Külön tetszett hősünk keze illetve fegyverének kidolgozása. És ha már hősünknél tartunk, a játék neve utal a játékmenetre is. Egy ejtőernyős osztagban fogunk szolgálni, éppen ezért minden küldetés azzal kezdődik, hogy kiugrunk egy repülőgépből. Innentől kezdve pedig 4-5 missziót kapva kell megtisztítanunk az adott várost. Itt jelentkezik az Airborne nagy újítása: A küldetéseket tetszőleges sorrendben oldhatjuk meg. Ennek pedig az az előnye, hogy az egész várost bejárhatjuk kedvünkre, azaz kapunk némi szabadságot. Erre más játékokban nem nagyon volt példa, és szó mi szó eléggé megújítja a játékmenetet.

Küldetéseink meglepően változatosak lettek. Van olyan, hogy különböző harci eszközöket kell felrobbantani, vagy elveszett csapatunkat megkeresni, kiszedni a mesterlövészeket, vagy csak simán megtisztítani az adott szakaszt. További újítások közé tartozik a fegyverek fejlődése. A jobb alsó sarokban található fegyverünk rajza, és ahogy ölünk ellenfeleket elkezd egy kék szint emelkedni. Ha belepi fegyverünket, akkor kapunk hozzá egy újítást, amelyek javítják adott esteben a pontosságot, tárat, vagy kicsinyíthetik a visszarúgást is. Nem valami realista, de nekem nagyon tetszett.

A Medal of Honor játékok névjegye a nagyszerű hangok illetve zenék. Ez itt is brillírozik. A zenék jó háborús dallamok, amiket nagyzenekarok játszanak el, ezzel biztosítva a hangulatot. A hangok pedig nem készültek egy kaptafára, változatosak lettek, valamint a szinkronszínészek is jó munkát végeztek. Szerencsére viszi tovább a hagyományt ez a játék is.

Viszont a játéknak akadnak hibái is. Kezdjük azzal, hogy rettentően bugos tud lenni.

Sokszor látunk majd felakadt embereket, valamint fura viselkedéseket. A másik, a mesterséges intelligencia, ami többségben nagyon jó, közepes szinten is megdolgoztatja az embert, viszont néha eléggé hülye is tud lenni. A 3. és egyben utolsó pedig a rövid játékidő. Kiképzéssel együtt is csak 8 pálya található benne, igaz eléggé hosszúak, de még így is kicsit kevéske lett.

Nem beszéltem még a játék multijáról, ami igazából van. Nem túl sok szerver kering a neten, de egyet-kettőt lehet találni. Élményt tekintve ez is jó, bár néha idegesítettek a pontatlan fegyverek, de persze ezek fejlesztéssel kiküszöbölhetőek. Érdemes behívni pár havert játszani, de világmegváltó dolgot nem kell tőle várni. Van összesen 5 féle kaszt, amelyeknek különböző fegyverei lehetnek, és per

sze fejlődhetnek. Az alapszituáció pedig a szokásos tengelyhatalmas versus szövetségesek, és ha ez mind megvan, akkor egymás öldöklésén kívül nem nagyon kell mást tennünk. El lehet szórakozni vele, de érezhetően nem erre gyúrtak a fejlesztők.

Összegezvén ezt a Medal of Honor: Airbornét, eléggé pozitív dolgokat tudok róla mondani. Sok újítás, szép grafika, jó aláfestés

és egy szórakoztató egyszemélyes és többszemélyes kampánnyal szerintem ez lett a legjobb eddigi Medal of Honor. (És még ma is az, mivel a 2010-es MoH nem tudta felülmúlni.) Érdemes manapság beruházni rá hiszen eléggé baráti áron hozzá lehet jutni, főleg ha megveszitek a Medal of Honor 10th Anniversaryt, amely ma olyan 7000 forint körül mozog, amennyit simán megér. Reméljük hogy ehhez hasonló üdítő játékokkal fog majd kedveskedni a jövőben is az EA.

10/9

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.